Medievisztika

Medievisztika Doktori Program

A program múltja

A történelemtudományi doktori képzés először elinduló programjaként 1994 óta működik a Medievisztikai PhD-program a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán. Alapítója és életre keltője a 20. század végi magyar középkorkutatás legsokoldalúbb, meghatározó jelentőségű tudósa, Kristó Gyula akadémikus volt. Életműve és öröksége több tekintetben is nagy hatást gyakorolt a középkor-tudományi doktori képzés alapvonalainak, képzési irányainak, tanított kutatási módszereinek kiformálódására, túl azon, hogy a képzésben kezdettől olyan történetkutatók jutottak elsősorban szerephez, akik közeli munkatársai, illetve tanítványai voltak az alapító tudósnak.

Ezen karakterisztikus jegyek közül említést érdemel a középkorkutatás diszciplináris komplexitása, a képzésben jelentkező tudományági sokszínűség, amely tekintetben a szűken vett történettudomány mellett egyaránt hangsúly esik a bizantinológiára, az orientalisztikára, a szlavisztikára, a nyelvtudományra, a régészetre, a művelődés- és egyháztörténetre, továbbá a történeti segédtudományokra, elsősorban is a diplomatikára. A képzés mögött álló jól képzett és magasan minősített, nagyszámú belső és külső munkatárs változatos kiindulású szakmai indíttatásával és orientációjával, gazdag kutatói tapasztalataival és eredményességével képes folyamatosan fenntartani a tematikai gazdagságot, illetve képviselni és megjeleníteni a kutatásokban alkalmazható megközelítési módszerek változatosságát.

Ennek köszönhetően a doktori program hátterében álló szakembergárda kompetenciája éppúgy kiterjed egy széles kronológiai spektrumra a kora középkortól a 15/16. század fordulójának időszakáig, mint ahogyan érintettségének és illetékességének földrajzilag is igen tág térben van érvénye Belső-Ázsiától a kelet-európai steppén át a Mediterráneum és Európa legtávolabbi szegleteiig. Mindezen sajátosságok mellett mégis a szegedi középkor-történeti kutatóműhelynek – s ez által a medievisztikai doktori képzésnek is – talán a legérvényesebb általános vonása a forrásközpontú kiindulás, nemkülönben pedig a kútfők kritikus kezelésén alapuló elemzések, értékelések és következtetések megfogalmazása, legyen szó akár szövegemlékekről, akár a középkor tárgyi vagy szellemi hagyatékáról.

A Medievisztikai Doktori Program – amely a középkortudomány területén évekig országosan is egyedül működött – őrzi nyitottságát más egyetemeken végzett fiatal kutatók beiskolázásában. Két évtizedes működése során valamennyi magyar történettudományi egyetemi képzőhelyről fogadott tehetségeket, a kibocsátott ifjú szakemberek pedig – esetenként visszatérve anyaintézményükhöz – ma már többen a társintézmények katedráján működnek sikerrel, ugyanakkor néhányan óraadóként, témakiíróként vagy témavezetőként készek szerepet vállalni a szegedi doktori képzésben. Végigtekintve a végzettek listáján megállapítható, hogy a szegedi középkor-tudományi képzésben fokozatot szerzettek döntő többsége egyetemi és kutatóhelyi közegben áll helyt megszerzett tudásával. A Szegeden végzettek és fokozatot szerzettek önként vállalt és öntudattal vallott iskolaközösségében a szakmai közélet fontos éltető szövete tapintható ki.

A doktori program hangsúlyos törekvése a fiatal doktorandusz-kutatók pályakezdésének elősegítése és szakmai menedzselése. A rendelkezésre álló szerény erőforrások felhasználásával és pályázati ambícióik támogatásával figyelmet fordít külföldi tapasztalatszerző kutatóutak és konferencia-részvételek megvalósítására, publikációs alkalmak biztosítására, nagyobb kutatási projektekben való részvételi lehetőségek megteremtésére. A szakmai munka átláthatóságát szolgálja az öntevékeny szerveződéssel megindított és 20 éve működésben tartott konferenciasorozat. Medievisztikai képzőhelyünk tevékenységének és teljesítményeinek országos szakmai transzparenciáját elsősorban ez, az 1999 óta kétévente megrendezett PhD-konferencia biztosítja a program mindenkori új és régi hallgatóinak részvételével. Az elhangzott előadások lektorált szövege „Középkortörténeti tanulmányok” címet viselő sorozatban lát napvilágot, amely jelenleg, 2019-ben 10 megjelent köteténél jár, illetve előkészületben van a 2019-es tavaszi konferencia előadásainak szövegét közreadó 11. kötet is.

A program jelene

A Medievisztikai Programot illetően az eddigi negyedszázados működés nyilvánvalóan elég hosszú idő ahhoz, hogy a személyi összetétel, a szabályzórendszer, a külső környezet és a működési feltételek változásai olyan ingadozó mozgásokat keltsenek, amelyek történeti értelemben felívelő majd alábukó ívek szakaszainak egymásutánjában hullámhegyekként, illetve hullámvölgyekként rajzolódnak ki. Kétségtelen, hogy a 15-20 évvel korábbi állapot, amikor Kristó Gyula, Makk Ferenc, Blazovich László, Szádeczky-Kardoss Samu, Olajos Terézia, H. Tóth Imre összetételű professzori kar fémjelezte a középkortudományi képzést, a program történetének kivételes és visszahozhatatlan virágkorát jelentette. Sajnos, a fiatalon elveszített Koszta László professzor halála azóta tovább növelte a veszteséglistát. E ragyogó tudósok szellemi hagyatéka azonban tovább él a doktori programban, projektjeik, tudományos vállalkozásaik, műhelyeik közül jó néhánynak jelenleg is akadnak folytatói Szegeden. Kijelenthető, hogy a Medievisztikai Doktori Program ma is erős szellemi háttérrel rendelkezik a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán. Ez kifejeződik a gondozott kutatási irányok, szakterületek, témakiírások gazdagságában, amelyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelve a főbbeket idetartozik a klasszikus magyar és egyetemes középkortudomány legkülönbözőbb ágazati vetületekben, a Kárpát-medence népvándorlás-kori, honfoglalás-kori és középkori régészete, a korai magyar történet, a steppetörténet, a bizantinológia, a turkológia, a középlatin filológia, az oklevéltan, a magyar egyháztörténet, a középkori hely-, város- és intézménytörténet. Másrészt szervezeti tekintetben is szilárd támaszt ad a képzésnek, hogy a Történeti Intézet négy tanszéke (Közép- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, Középkori Egyetemes Történeti Tanszék, Régészettudományi Tanszék, Történeti Segédtudományok Tanszék,) kooperál folyamatosan a program működtetésében, alkalmanként további együttműködő szervezeti egységeket is mozgósítani tudva, így pl. az Altajisztika Tanszéket, továbbá akadémiai és OTKA-kutatócsoportokat. A doktori program mögött álló tanszékek és kutatási alakzatok tudományosan magasan kvalifikált munkaerőt összpontosítanak, a minősítettség jellemzően eléri a 100 %-os mértéket. E munkatársak közül számosan e doktori programban szereztek tudományos fokozatot, így erős az elkötelezettség a program hatékony működésének fenntartásában és az együttműködésben. Kurzustartásra és témavezetésre egyaránt könnyen megtalálhatók ebben a körben az alkalmas és megfelelő szakemberek. Az elmúlt évtizedekben egyetemi irányítással/részvétellel kivitelezett, szélesebb külső szakembergárdát mozgósító szakmai projekteknek köszönhetően a doktori program biztosan számíthat kvalifikált külső munkatársakra is, akik főként a régióban működő levéltárak és múzeumok foglalkoztatásában álló középkorkutatók. Közülük számosan rendszeresen részt vállalnak a program működtetése kapcsán adódó feladatok ellátásában, ugyanakkor az intézményeikkel való jó kapcsolat fenntartásának a végzett doktoranduszok, doktorjelöltek szakmai életpályájának perspektívái szempontjából is nagy a fontossága.

A Medievisztikai Doktori Program hallgatói előtt folyamatosan fennáll a lehetőség, hogy a különböző tanszékek, vezető oktatók koordinálásában működő élő tudományos vállalkozásokhoz, kutatási projektekhez, szakmai feladatokhoz csatlakozzanak. Más oldalról ezen intézményi tudományos aktivitások a doktori képzésre elsősorban mint tudományos utánpótlást nevelő műhelyre tekintenek, s számítanak is a legtehetségesebb doktoranduszok bekapcsolódására a vállalt szakmai feladatok kivitelezésébe. Tekintve, hogy a doktori képzést fenntartó tanszékekhez és vezető oktatókhoz számos nagy jelentőségű szakmai projekt, kutatási feladat, kiadványsorozat kapcsolódik, így a doktori képzés legrátermettebb hallgatói előtt olyan kifutási lehetőségek kínálkoznak, hogy doktori értekezésüket is egy-egy nemzetközi vagy országos figyelemmel övezett szakmai vállalkozás produkciójaként készíthetik el, illetve tehetik publikált formában széles körben ismertté. Ilyen összefüggésben élő kutatási projektekként, illetve kiadványsorozatokként elsősorban az Anjou-kori Oklevéltár, a Magyar Őstörténeti Könyvtár a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, és a Capitulum a Dolgozatok érdemelnek kiemelést. Amikor esetenként e sorozatokhoz kapcsolódva napvilágot lát a doktori program egy-egy volt hallgatójának szakmai produktuma, az egyszerre tükrözi a szegedi szakmai utánpótlás-nevelés sikerét, a doktori program munkájának átláthatóságát, míg a doktoranduszok szempontjából megjeleníti a képességet az érdemi kutatómunkára – akár a tudomány első vonalához kapcsolódó szakmai teljesítmények elérésére –, végezetül hordozza azt az iskolán belüli motiváló erőt is, amelyet a nívós, bejáratott orgánumokon keresztüli publikációs megjelenés érdekei testesítenek meg.

 A program képzésében elsősorban történelem és régész területeken mesterszintű tanulmányokat folytató, azokban végzettséget szerző jelentkezők érdeklődésére számít, de esetenként nem zárkózik el más, kapcsolódó tudományterületek (klasszika-filológia, altajisztika, kulturális örökség, stb.) felől érkezők fogadása elől sem. A felvételi versenyvizsga három elemű. Prezentálniuk kell egyrészt a jelentkezőknek valamely korábbi tudományos munkájukat mint szakmai eredményüket – szakdolgozatuk, TDK-munkájuk, megjelent szakmai publikációjuk valamelyikét –, emellett ismertetniük kell elképzeléseiket, kutatási tervüket kitűzött doktori kutatási témájukban (kiindulás, problematika, kidolgozandó kérdéskörök, követendő kutatási módszerek, várható, illetve remélt eredmények, a téma jelentősége), végezetül számot kell adniuk egy rövid forrásnyelvi – jellemzően latin – szöveg megértésének képességéről.  

A doktori iskola szervezett képzése a megindulása óta eltelt 25 év során 6 képzési rendszer szerint működött. A kezdetekkor kreditmentes volt a tanterv, majd ezt a 2000-es évek elején egy bő évtizeden át működőképes kreditelvű képzési szisztéma váltotta fel. A 2010-es évek elején két fontos körülmény hatására új képzési programok készültek. Egyrészt gyarapodásnak indult a régészeti alapképesítéssel rendelkező doktoranduszok száma, aminek következtében a képzési kínálatban a program kibővítette a régészeti tudástartalmak kurzusait, s azokból a régész előképzettségűeknek önálló tanösvényt szervezett, másrészt az akkoriban megjelenő külföldi hallgatók számára elkészült az első képzési terv az angol nyelvű képzésben részvevők számára. 2016-ban a doktori képzés szerkezetének országos újraszabása, azaz 2 + 2 éves képzéssé alapítása nyomán a medievisztikai program mind a magyar, mind pedig az angol nyelvű képzési tervét megújította az új képzési szerkezet előírásaihoz igazodva. Ennek megfelelően képzésünk ma 2 + 2 év időtartamú, amelynek első felében van helye tantermi képzésnek, míg a második szakasz eredendően az értekezés elkészítésére szolgál. A medievisztikai kurzuskínálat fenntartotta azt a kettősséget, hogy mind a történész, mind pedig a régész előképzettséggel rendelkezők olyan kurzusokat találjanak, amelyek jól illeszkednek előképzettségükhöz, és megismert tartalmuk kinek-kinek segítséget nyújtson a kutatómunkában, illetve a doktori értekezés elkészítésében. A képzés egyaránt céljának tekinti a doktori dolgozat megírásához nyújtható legszélesebb körű szakmai segítség biztosítását, valamint a képzésre jelentkezők doktori fokozatszerzésére történő legteljesebb felkészítését, továbbá hangsúlyos törekvése a programnak, hogy egy szerteágazó, alapos és mély szakmai tudás átadásával, a legújabb módszertani ismeretek közvetítésével, valamint széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer elérhetővé tételével segítse elő a következő új kutatógeneráció kinevelését.

A doktori programban ‒ összhangban az egyetemi, a kari és a Történelemtudományi Doktori Iskola szabályzatával ‒ továbbra is lehetőség van egyéni felkészülőként fokozatot szerezni. Kezdetben nagyszámban akadtak, akik ezen az úton jelentkeztek értekezéseikkel védésre, mára azonban megritkultak az ilyen fokozatszerzések. Az egyéni felkészülők alapvetően egyetemi közegből, középkorkutatást folytató kollégák táborából kerültek ki, némely esetben pedig más kutatóhelyek munkatársai jelentkeztek a programban védésre. Ma is elmondható, hogy az egyéni felkészülés lehetősége elsősorban a több éve a szakmában munkálkodó, bizonyíthatóan komoly tudományos és publikációs tevékenységet kifejtő kollégák számára biztosított, akik egyetemi, múzeumi, kutatóintézeti munkájuk mellett nem tudják vállalni a nappali képzésre történő jelentkezést. Felkészültségüket szakmai előéletük eredményeivel hitelesítheik. Az egyéni felkészülői státus megszerzésében a programvezető javaslatára a programtanács, illetve a Történelemtudományi Doktori Iskola tanácsa dönt. Az egyéni felkészülők a képzés első kétéves szakaszának teljesítése alól mentesülnek, s a fokozat megszerzéséhez vezető út a komplex vizsga jelentkezés utáni, rögtöni letételével nyílik meg számukra. A dolgozat elkészítésére szolgáló második kétéves szakaszt nekik is teljesíteni kell a doktori képzésből. Minden egyéb feltétel az egyéni felkészülők esetében is pontosan megfelel a doktori fokozatszerzés szabályainak. (Az egyéni felkészülőkre vonatkozó további szabályokat lásd a „Fevételi információk” fül alatt.)

A Medievisztikai Doktori Program fennállásának 25 éve alatt – amellett hogy működésének közege, keretszabályai, tantervei, finanszírozása, személyi összetétele, merítési bázisa, vonzereje és perspektívái folyamatosan változtak és rendre módosultak – egyetlen vonatkozásban törekedett állandóságot tartani, nevezetesen mindvégig következetesen ragaszkodott a benyújtott, elfogadott és megvédett értekezések magas színvonalához. Ha valaki végigtekint a fokozatot kiérdemlő munkák listáján, azt láthatja, hogy az értekezések a medievisztikai programban jellemzően fajsúlyos témákban születnek, döntő többségük pedig a szaktudományt érdemben előre vivő, széles körben felhasználható és várhatóan maradandó eredményekkel gazdagítja. Jó néhány nálunk kiképzett – azaz képzésben részesült – és fokozatot szerzett medievista, ma már jó nevű, befutott, sokat idézett szakkutatónak számít. Bár igazságtalan a példálózáshoz szubjektíven neveket kiemelni, az előző állítás hitelesítésére és bizonyságára mégis említtessék meg legalább Thoroczkay Gábor, Piti Ferenc, Weisz Boglárka, Kiss Gergely, Fedeles Tamás, Nótári Tamás, Türk Attila és Szőcs Tibor neve. A magas minőségigénnyel kapcsolódik össze, hogy a védési bizottságok munkájában a kezdetek óta szívesen és fenntartások nélkül vállalnak szerepet a hazai középkortudomány egy-egy részterületének vezető kutatói, akadémikusok, professzorok, esetenként pedig rangos külföldi szaktudósok is. A program a minőségbeli magas elvárás megfelelő visszaigazolását látja a megelőző – 2014. évi – akkreditációs eljárás ama megállapításában, miszerint a középkortörténeti programban megvédett értekezések kiemelkednek színvonalukkal. Ezen eredményeink és a program korábbi munkatársainak tiszteletet érdemlő és megbecsült erőfeszítései arra kötelezik a medievisztika területén jelenleg munkálkodó oktatókat és kutatókat, hogy a továbbiakban is ragaszkodjanak a Medievisztika Programban benyújtott értekezések magas színvonalához.

A program képzési hálóterve

Kurzusleírások - Medievisztika

A Medievisztika Doktori Program rendszeresen előforduló főbb (…)

Kurzusleirasok-Medievisztika

A Medievisztika Doktori Program rendszeresen előforduló főbb (…)

 

A program oktatói

Dr. Almási Tibor – állandó, rendszeres
Dr. Bálint Csanád – korábban, alkalmanként, opcionális
Prof. Dr. Blazovich László – korábban, alkalmanként, opcionális
Dr. C. Tóth Norbert – korábban, alkalmanként, opcionális
Dr. Csernus Sándor – állandó, rendszeres
Dr. Dér Terézia – korábban, alkalmanként, opcionális
Dr. Galamb György – állandó, rendszeres
Dr. Gálffy László – állandó, rendszeres
Dr. Horváth Emőke – opcionális
Dr. Hunyadi Zsolt – állandó, rendszeres
Prof. Dr. Ivanics Mária – korábban, alkalmanként, opcionális
Dr. Kiss Andrea – opcionális
Dr. Kordé Zoltán – állandó, rendszeres
Dr. Kovács Szilvia – állandó, rendszeres
Dr. Kőfalvi Tamás – opcionális
Dr. Mészáros István – opcionális
Dr. Neumann Tibor – opcionális
Dr. Nótári Tamás – opcionális
Dr. Petrovics István – korábban, rendszeres, opcionális
Dr. Piti Ferenc – opcionális
Dr. Polgár Szabolcs – állandó, rendszeres
Dr. Rábai Krisztina – állandó, rendszeres
Dr. Sebők Ferenc – állandó, rendszeres
Dr. Szabados György – korábban, rendszeres, opcionális
Dr. Szántó Richárd – állandó, rendszeres
Prof. Dr. Tóth Sándor László – állandó, rendszeres
Dr. Tringli István – opcionális
Dr. Várady Zoltán – korábban, alkalmanként, opcionális
Dr. Weisz Boglárka – korábban, alkalmanként, opcionális
Prof. Dr. Zimonyi István – állandó, rendszeres
Dr. Zsoldos Attila – opcionális

A program témavezetői (2021)

Dr. Almási Tibor – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Bálint Csanád – a programban védett hallgatóval rendelkező, opcionális
Dr. C. Tóth Norbert – a programban védett hallgatóval rendelkező, opcionális
Dr. Csernus Sándor – a programban védett hallgatóval rendelkező, opcionális
Dr. Gálffy László – aktív
Dr. Galamb György – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Hunyadi Zsolt – aktív
Dr. Kordé Zoltán – aktív
Dr. Kovács Szilvia – aktív
Dr. Petrovics István – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Piti Ferenc – aktív
Dr. Polgár Szabolcs – aktív
Prof. Dr. Révész László – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Sebők Ferenc – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Szabados György – a programban védett hallgatóval rendelkező, opcionális
Prof. Dr. Tóth Sándor László – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Weisz Boglárka – a programban védett hallgatóval rendelkező, opcionális
Prof. Dr. Zimonyi István – a programban védett hallgatóval rendelkező, aktív
Dr. Zsoldos Attila – a programban védett hallgatóval rendelkező, opcionális

A program témakiírói témáikkal (2021)

Dr. Almási Tibor
A vegyes-házi királyok kora
Raguza (Dubrovnik) városa és a Magyar Királyság
Anjou-kori oklevéltár

Dr. C. Tóth Norbert
Késő középkori magyar történelem

Dr. Csernus Sándor
Nyugat-Európa kora középkori története

Dr. Gálffy László
Nyugat-Európa története az érett és késő középkorban

Dr. Galamb György
Vallási mozgalmak és eretnekségek a középkori Nyugat- és Közép-Európában

Dr. Hunyadi Zsolt
A középkori Magyarország története

Dr. Kordé Zoltán
Középkori magyar társadalomtörténet
A XV. századi Magyarország története

Dr. Kovács Szilvia
A kunok, az Arany Horda
A kelet-európai steppe a 10–15. században

Dr. Petrovics István
A középkori tárnoki városok vizsgálata

Dr. Piti Ferenc
Anjou-kori magyar történelem
Anjou-kori oklevéltár

Dr. Polgár Szabolcs
Kelet-Európa története a középkorban

Dr. Sebők Ferenc
Késő középkori magyar történelem

Dr. Szabados György
Hadtörténeti párhuzamok és ellentétek Európa peremterületén a 9–13. században

Dr. Szántó Richárd
Nyugat-Európa középkori története

Prof. Dr. Tóth Sándor László
A magyar őstörténet kérdései

Dr. Weisz Boglárka
Középkori magyar gazdaságtörténet

Prof. Dr. Zimonyi István
Korai magyar történet
Az eurázsiai steppe középkori története; a kelet-európai steppe nomád népei
Turkológia 

A programban eddig fokozatot szerzők

Almási Tibor
Anjou-kori oklevéltár XI. (1327)
Prof. Dr. Makk Ferenc
1995
Egyéni felkészülő

Koszta László
A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége, 1353-ig
Nem volt
1996
Egyéni felkészülő

Senga Toru
Tanulmányok a magyarság korai keleti kapcsolatainak hátteréről
Nem volt
1996
Egyéni felkészülő

Csernus Sándor
Középkori francia nyelvű történetírás és Magyarország
Nem volt
1997
Egyéni felkészülő

Galántai Erzsébet
Magyarországi humanista történetírók
Nem volt
1999
Egyéni felkészülő

Piti Ferenc
Anjou-kori oklevéltár XXIV. (1340)
Nem volt
2001
Állami ösztöndíjas

Kőfalvi Tamás
A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára, 1254-1526
Dr. Almási Tibor
2001
Egyéni felkészülő

Orbán Imre
„Ecce, iam vici mundum!”-Antiochiai Szent Margit tisztelete Magyarországon
Nem volt
2002
Egyéni felkészülő

Szántó Richárd
Derby grófság birtokszerkezete, társadalma és politikai intézményei a XIV. század végén és a XV. század első felében
Dr. Engel Pál
2002
Állami ösztöndíjas

Géczi Lajos
Anjou-kori oklevéltár IX. (1325)
Nem volt
2002
Egyéni felkészülő

Szabados György
A magyar történelem kezdeteiről
Prof. Dr. Makk Ferenc
2003
Állami ösztöndíjas

Kiss Gergely
A királyi alapítású bencés apátságok egyházjogi helyzete a 11-13. században
Nem volt
2003
Állami ösztöndíjas

Thoroczkay Gábor
Egyháztörténeti és forrástanulmányok a XI. századi magyar történelemből
Nem volt
2004
Költségtérítéses, majd állami ösztöndíjas

Kis Péter
A királyi szolgálónépi szervezet a 13-14. században
Nem volt
2004
Egyéni felkészülő

Hunyadi Zsolt
Hospitallers in the medieval Kingdom of Hungary, c.1150-1387 [Ispotályosok a középkori Magyar Királyságban (1150-1387)]
Honosítás: 2004. december 17.
Eredeti védés: Central European University, 2004. június 14.;
Eredeti témavezető: Dr. Laszlovszky József

Gálffy László
Angers au XIIIe siécle. Developpment urbain, structures économiques et sociales
Prof. Dr. Kristó Gyula – Prof. Dr. Noel-Yves Tonnerre [co-tutelle]
2005
Állami ösztöndíjas

Dobrovits Mihály
Égi kagánok eltűnt birodalma. A türk nép és a türk birodalmak története (439-745)
Dr. Zimonyi István
2005
Egyéni felkészülő

Dér Terézia
Szent István és Szent László alakja a magyarországi latin nyelvű liturgikus énekekben
Nem volt
2005
Egyéni felkészülő

Fedeles Tamás
A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő-középkorban (1354-1526)
Prof. Dr. Font Márta
2005
Állami ösztöndíjas

Petrovics István
Várostörténeti tanulmányok. Fejezetek Szeged, Temesvár és Pécs középkori történetéből
Nem volt
2005
Egyéni felkészülő

Sebők Ferenc
Anjou-kori oklevéltár XXV. (1341)
Nem volt
2005
Egyéni felkészülő

Nótári Tamás
Fejezetek Bajorország korai középkori történetéből a salzburgi történeti források tükrében (VIII-IX. század)
Nem volt
2006
Állami ösztöndíjas, majd költségtérítéses.

Weisz Boglárka
Vámok és vámszedés az Árpád-kori Magyarországon
† Prof. Dr. Kristó Gyula – Dr. Zsoldos Attila
2006
Egyéni felkészülő

Tóth Ildikó Éva
Anjou-kori oklevéltár XV. (1331)
Prof. Dr. Kristó Gyula
2006
Állami ösztöndíjas

Polgár Szabolcs
Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a 8-10. században
Prof. Dr. Zimonyi István
2006
Állami ösztöndíjas

Marton Szabolcs
A magyar középkori szeszesitalok története (kumisz, sör, pálinka)
Dr. Almási Tibor
2007
Állami ösztöndíjas

Türk Attila
A magyar őstörténet és a szaltovói régészeti kultúrkör
Dr. Bálint Csanád
2011
Állami ösztöndíjas

Horváth Gábor
Gergely Gyöngyösi OSPPE (1472-1531) ed i Paolini nel XVI secolo: storia e culto
Honosítás, 2011. december
Eredeti védés: Roma, Pontificia Universitâ, Gregoriana. Facoltà della Storia dei Beni Culturali della Chiesa. Anno accademico 2009/2010.
Eredeti témavezető: Mezzadri, Luigi, P., C. M.

Révész Éva
Régészeti és történeti adatok a kora Árpád-kori bizánci-bolgár-magyar egyházi kapcsolatokhoz
Prof. Dr. Makk Ferenc – Prof. Dr. Olajos Terézia
2012
Állami ösztöndíjas

Kovács Szilvia
A kunok története a mongol hódításig
Prof. Dr. Ivanics Mária – Prof. Dr. Zimonyi István
2013
Állami ösztöndíjas

Igaz Levente
Háborúzó államok a IX—XIII. századi Ibér-félszigeten és a Kárpát-medencében. Az európai középkori hadtörténet két útjának összevethető elemei
Dr. Szabados György
2013
Állami ösztöndíjas.

Rábai Krisztina
Anjou-kori oklevéltár XL. (1356)
Dr. Almási Tibor
2013
Állami ösztöndíjas

Szőcs Tibor
A nádori intézmény története az Árpád- és Anjou-kor első felében (1000-1342)
Dr. Petrovics István
2013
Állami ösztöndíjas

Halmágyi Miklós
Az önazonosság és idegenfelfogás kérdései az első ezredforduló korának válogatott szerzői alapján
Prof. Dr. Koszta László
2013
Állami ösztöndíjas

Teiszler Éva
Anjou-kori oklevéltár XXXIV. (1350)
Dr. Almási Tibor
2014
Állami ösztöndíjas

Szabó Pál,  Dr.
1440 – Nándorfehérvár első oszmán–török ostroma és előzményei
Prof. Dr. Olajos Terézia – Dr. Sebők Ferenc
2014
Állami ösztöndíjas

Kiss P. Attila
„ut strenui viri”. A gepidák Kárpád-medencei története
Prof. Dr. Olajos Terézia
2015
Állami ösztöndíjas

Pintérné Nagy Katalin
A hunok és az avarok fegyverzete, harcmodora az írott források alapján
Prof. Dr. Olajos Terézia – Prof. Dr. Zimonyi István
2015
Állami ösztöndíjas

I. Tóth Péter
A csanádi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526)
Dr. Petrovics István
2015
Költségtérítéses

Vekov Károly, Dr.
Institutia loculior de adeverire in Europa Centralí cu speciala privire la locul de adeverire din Alba Iulia  [A hiteles helyek intézménye Közép-Európában, különös tekintettel a gyulafehérvári hiteles helyre]
Honosítás: 2015. június.
Eredeti védés: Bukarest, Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet, 1999. május 14.
Eredeti témavezető: Prof. Dr. Demény Lajos.

Vér Márton
The postal system of the Mongol Empire in northeastern Turkestan
Prof. Dr. Zimonyi István
2016
Állami ösztöndíjas

Maléth Ágnes
I. Károly és a pápaság kapcsolata (1301–1342 )
Dr. Csernus Sándor
2017
Állami ösztöndíjas

Vida Beáta
A karthauzi rend története a középkori Magyar Királyság területén
† Prof. Dr. Koszta László – Dr. C. Tóth Norbert
2017
Állami ösztöndíjas

Takács Melinda
Egy kora középkori település a Nyírségben. Adatok a Felső-Tisza-vidék kora középkori településtörténetéhez
Révész László – Szabados György
2018
Állami ösztöndíjas

Kovács Tamás
Restitutio imperii – Az Anicius-család szerepe másfél évszázad legitimációs törekvéseiben
Galamb György
2019
Állami ösztöndíjas

Bara Péter Tamás
Leo of Chalcedon. The Network, Paideia, and Miracles of an Early Komnenian Metropolitan
† Prof. Dr. Olajos Terézia – Dr. Niels H. Gaul
Állami ösztöndíjas
2020

Kovács Viktória
Vámok és vámszedés a középkori Magyar Királyságban Nagy Lajos korában (1342–1382 )
Dr. Weisz Boglárka
Állami ösztöndíjas
2020

Juhász Péter
A steppe tengeréről a Kárpátok szigetére. Lehetett-e szerepe a steppei török törzsszövetségeknek a
magyar népalakulásban?
Prof. Dr. Tóth Sándor László
Költségtérítéses
2020

Szegvári Zoltán
The Image of the Latins in Late Byzantine Epistolography
† Prof. Dr. Olajos Terézia – Dr. Almási Tibor
Állami ösztöndíjas
2020

A program szervezett képzésében eddig abszolutóriumot szerzők

Szántai Katalin (1997)
Szántó Richárd (1997) – fokozatot szerzett (2002)
Gálffy László (1998) – fokozatot szerzett (2005)
Giczi Zsolt (1998) – fokozatot szerzett más programban (2010, ELTE)
Horváth Andrea (1998)
Kőfalvi Tamás (1998) – fokozatot szerzett (2001)
Koló-Szujó Edit (1998)
Piti Ferenc (1998) – fokozatot szerzett (2001)
Szabados György (1998) – fokozatot szerzett (2003)
Thoroczkay Gábor (1998) – fokozatot szerzett (2005)
Kiss Gergely (1998) – fokozatot szerzett (2003)
Bartkó János (1999)
Hunyadi Zsolt (1999) – fokozatot szerzett (2004)
Homonnai Sarolta (1999)
Polgár Szabolcs (1999) – fokozatot szerzett (2006)
Stossek Balázs (1999)
Kurecskó Mihály (1999)
Tóth Ildikó Éva (2000) – fokozatot szerzett (2006)
Nyulassy Ágnes (2001)
Balogh László (2002)
Parlagi Márton (2002)
Szarka József (2002)
Vajda Tamás (2002)
Varga Tibor Róbert (2002)
Fedeles Tamás (2003) – fokozatot szerzett (2005)
Nótári Tamás (2003) – fokozatot szerzett (2006)
Vázsonyi Ottó (2003)
Szeberényi Gábor (2004)
Sztanek Anna (2004)
Kovács Szilvia (2005) – fokozatot szerzett (2013)
Marton Szabolcs (2005) – fokozatot szerzett (2007)
Teiszler Éva (2005) – fokozatot szerzett (2014)
Türk Attila (2005) – fokozatot szerzett (2011)
Győri Éva (2006)
Horváth Csilla (2006)
Révész Éva (2006) – fokozatot szerzett (2012)
Horogszegi Zoltán (2007)
Rábai Krisztina (2007) – fokozatot szerzett (2013)
Szvitek Miklós (2007)
Kulcsár Beáta (2008)
Nagy Katalin (2008) – fokozatot szerzett (2015)
Halmágyi Miklós (2008) – fokozatot szerzett (2013)
Juhász Ágnes (2009)
Tamási-Tóth Zsuzsanna (2009)
Fogas Ottó (2010)
Papp Róbert (2010)
I. Tóth Péter (2010) – fokozatot szerzett (2015)
Igaz Levente (2010) – fokozatot szerzett (2013)
Szabó Pál, Dr.(2010) – fokozatot szerzett (2014)
Szőcs Tibor (2010) – fokozatot szerzett (2013)
Kiss P. Attila (2011) – fokozatot szerzett (2015)
Kopeczny Zsuzsanna (2012)
Bartha Annamária (2013)
Kruták Anita (2013)
Tóber Márta (2013) – szigorlatot tett (2016)
Vida Beáta (2013) – fokozatot szerzett (2017)
Maléth Ágnes (2014) – fokozatot szerzett (2017)
Vér Márton (2014) – fokozatot szerzett (2016)
Berta Adrián (2015)
Gyarmati Sándor (2015)
Kovács Tamás (2015) – fokozatot szerzett (2019)
Takács Melinda (2015) – fokozatot szerzett (2018)
Bara Péter (2016) – fokozatot szerzett (2020)
Bíró Gyöngyvér (2016)
Katona-Kiss Attila (2016)
Kocsisné Varga Zsuzsanna (2016)
Kovács Attila (2016)
Kovács Viktória (2016) – fokozatot szerzett (2020)
Pálinkó Tamás (2016)
Juhász Péter (2017) – fokozatot szerzett (2020)
Nagy Zsolt Dezső (2017)
Szanka Brigitta (2017)
Szolnoki Zoltán (2017) – szigorlatot tett (2019)
Mutlu, Kahraman (2017) – elővédés (2020)
Gallina Zsolt (2018, régész tanösvény)
Lukács Nikoletta (2018, régész tanösvény)
Varga Sándor (2018, régész tanösvény)
Wilhelm Gábor (2018, régész tanösvény)
Szegvári Zoltán (2018) – fokozatot szerzett (2020)
Kiss Máté (2020)
Mellár Balázs (2020) – régész tanösvény
Soós Rita (2020) – régész tanösvény

Fokozatszerzési eljárásban doktori szigorlatot tett

Tóber Márta (2016)
Mutlu, Kahraman (2018) – munkahelyi vita (2020)
Szolnoki Zoltán (2019) – munkahelyi vita (2020)

Komplex vizsgát tett
Kiss Máté (2018)
Mellár Balázs (2018, régész tanösvény)
Mészáros Orsolya (2018, régész tanösvény)
Soós Rita (2018, régész tanösvény)
Bognár László (2019)
Meirambek, Zhumangaliyev (2019)
Şimşek, Cihan (2019)
Petkes Zsolt (2019, régész tanösvény)
Törőcsik István (2019, régész tanösvény)
Szmutkó Sándor (2019) (keresztféléves)
Csifó Tamás (2020)
Gulyás Márta (2020)
Kerényi Bálint (2020)

A program képzésének jelenlegi aktív hallgatói:

1. évfolyam

Danka Balázs – Állami ösztöndíjas
Témavezető: Dr. Galamb György
Vallási mozgalmak és eretnekségek a középkori Nyugat- és Közép-Európában

Gudmann József Rafael – Állami ösztöndíjas
Témavezetők: Dr. Galamb György – Dr. Sebők Ferenc
Az itáliai háborúk konfliktusrendszerének strukturális elemzése

Ilker, Gürer – török, SH PhD-ösztöndíjas
Témavezető: Prof. Dr. Zimonyi István
A magyarországi tatárjárás

Hergott Kristóf – (régész tanösvény)
Borsódi Martin – (régész tanösvény)
Illés-Muszka Andrea – (régész tanösvény)
Hrabák Zita – (régész tanösvény)

2. évfolyam

Obradovic, Nenad – Állami ösztöndíjas
Témavezető: Dr. Almási Tibor
A szerb despoták kapcsolatai a 15. századi Magyar Királysággal

Hircin Zeki Can – török, SH PhD-ösztöndíjas
Témavezető: Dr. Hunyadi Zsolt
A lovagrendek szerepe a keresztes hadjáratokban. (Kánonjog, hadtörténet)

Talgatbek Manash Oiratuly – kazak, SH PhD-ösztöndíjas
Témavezető: Prof. Dr. Zimonyi István
Az orosz források és historiográfia kun képe

Sztankovánszkiné Osváth Zsófia – (régész tanösvény)
Varga Máté Mátyás – (régész tanösvény)
Walter Dorottya – (régész tanösvény)
Zandler Krisztián – (régész tanösvény)

3. évfolyam

Csifó Tamás – Témavezető: Dr. Kordé Zoltán
Szilágyi Erzsébet működése és történeti szerepe

Gulyás Márta – Témavezető: Dr. Kordé Zoltán
Egy Anjou-kori arisztokrata életpályája: Szécsényi Tamás

Kerényi Bálint – Témavezető: Prof. Dr. Zimonyi István
Néhány magyar őstörténeti vitakérdés historiográfiai vizsgálata

Rácz Rita (régész tanösvény)

Szmutkó Sándor – Témavezető: Dr. Polgár Szabolcs
A 13. századi tatárok a kelet-európai elbeszélő történeti forrásokban
(keresztféléves; 2021 tavaszi szemeszterében képzése 7. félévében)

4. évfolyam

Bognár László – Témavezetők: Dr. Gálffy László – Dr. Hunyadi Zsolt
Szárazföldi és tengeri világ találkozása; mozgás, információáramlás és konfliktuskezelés későközépkori tengereken atlanti és mediterrán szelvények alapján (La Manche, Adria)

Meirambek, Zhumangaliyev – kazak, SH PhD-ösztöndíjas
Témavezető: Prof. Dr. Zimonyi István

Şimşek, Cihan – török, SH PhD-ösztöndíjas
Témavezető: Prof. Dr. Zimonyi István  

Kovács Péter  (régész tanösvény)
Törőcsik István (régész tanösvény)