Eredmények

Kerekasztal-beszélgetés

Szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont

A kutatócsoport 2017. szeptember 8-9. között rendezte meg „Az Oszmán Birodalom és Magyarország kapcsolattörténete” című kerekasztal-beszélgetést a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban. A rendezvényen nemcsak a kora újkori magyar történelemmel foglalkozó szegedi munkatársak vettek részt, hanem az MNL Országos Levéltár és az MTA Történettudományi Intézet Kora újkori témacsoportjának több kutatója is.

Az esemény Prof. Dr. Papp Sándor kutatócsoport-vezető programindító előadásával vette kezdetét, majd bemutatásra került az MTA-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport kutatási programja, valamint Simon Reniger von Renningen konstantinápolyi állandó követ jelentéseinek kiadásával foglalkozó OTKA projekt. Prof. Dr. Papp Sándor Műhelybeszélgetés folyt többek között az átírási és közlési elvekről, a hatékony anyaggyűjtés módszereiről és a fiatal kutatók szakmai fejlődésének lehetőségeiről is.

(Kattints a képre a galéria megnyitásához)

Konferencia-részvétel

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

2018. május 24–25-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Hétköznapok az oszmán uralom idején; egyén és közösség viszonya címmel rendezett konferenciát, amelyen a kutatócsoport fiatal munkatársai három előadással vettek részt, bemutatva kutatásaik eredményét. Marton Gellért Ernő „Szőnyből tudatjuk. Három magyar diplomata – Rimay János, Tassy Gáspár és Tholdalaghi Mihály követnaplóinak összehasonlító elemzés” című előadásában az 1627. évi szőnyi béketárgyalás időszakából származó három napló vizsgálatára fókuszált. A naplók egyik legfőbb érdekessége, hogy bár ugyanarról szólnak, más-más szempontból közelítik meg a béketárgyalás/békekötés ügyét. Brandl Gergely és Szabados János „A megbízás terhe – Johann Ludwig von Kuefstein báró konstantinápolyi nagykövetségének előkészítése 1628-ban” címmel megtartott prezentációja szintén az ún. első szőnyi béke történetéhez kapcsolódott. Az előadásuk alapját az ELTE Könyvtár és Levéltárban őrzött Johann Ludwig von Kuefstein konstantinápolyi nagykövet többkötetes iratanyaga és annak vizsgálata jelentette. Juhász Krisztina „A második szőnyi béke margójára. Adalékok az 1642. évi szőnyi békekötés történetéhez” című referátumában az 1642. évi Habsburg-oszmán béke története kapcsán bemutatta Esterházy Miklós nádor és öccse, a tárgyalóbiztosként tevékenykedő Esterházy Dániel levelezését, annak elemzésében rejlő lehetőségeket.