Kutatócsoport

A kutatócsoportról

A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori Kutatócsoportja 2017. július 1-jén kezdte meg működését, amit az MTA akadémiai támogatású kutatócsoportok létrehozására meghirdetett pályázat sikeres elnyerése tett lehetővé. A kutatócsoport megalapításának célja egy olyan szakmai műhely létrehozása az MTA és az SZTE együttműködésével, ami az Oszmán Birodalom nemzetei és vallási közösségei – ezen belül a törökség és a magyarság – történeti kapcsolatrendszerét kutatja (…)

A projektről röviden

Az oszmán-magyar történelmi együttélés jellege évszázadokon keresztül katonai jellegű volt, miközben a nagy háborúkat időről időre megszakította a két hatalom közötti fegyverszünetek és békekötések sora. Ezek diplomáciatörténeti értékét nem kell magyarázni, mégis egységes elvek szerinti forráskritikai kiadásuk teljesen hiányzik a történetírásunkból. A kutatócsoport elsősorban ezeknek az alapdokumentumoknak a feltárásával, feldolgozásával és fordításával foglalkozik. (…)

Kiemelt eredményeink

Kerekasztal-beszélgetés

Szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont

A kutatócsoport 2017. szeptember 8-9. között rendezte meg „Az Oszmán Birodalom és Magyarország kapcsolattörténete” című kerekasztal-beszélgetést a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban (…)

Konferencia-részvétel

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

2018. május 24–25-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Hétköznapok az oszmán uralom idején; egyén és közösség viszonya címmel rendezett konferenciát (…)

Legutóbb megjelent publikációink

Magyar várak – török várak. Status quo a hadszíntéren és a Jagelló-kori oszmán-magyar békeszerződésekben. In: Aetas

Teiszler Éva

Szabados János: „Wollen Sie mir dießes haltung, woll und guett, wo nicht, sage ich meinen dienst auff” – Johann Rudolf Schmid haditanácsos és Hans Caspar budai kém patrónus-kliensi (?) kapcsolata. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica (142) 2018. 71–86

Kommunikáció és híráramlás. A Habsburg-oldal tárgyalási stratégiája az 1627. évi szőnyi békekötés során.

Brandl Gergely – Göncöl Csaba – Juhász Krisztina – Marton Gellért Ernő – Szabados János

Aetas 33(2018) 4. sz. 108–124.

Az ellenreformáció ellenhatása: A felkelő rendek szándéknyilatkozata az Oszmán Birodalomba való teljes behódolásra

Papp Sándor

(Erdély- Habsburg-Oszmán diplomácia) Rekatolizácia a Uhorska Spoločnoť v 17 – 18. storičí. Rekatolizáció és a magyar társadalom a XVII – XVIII. században. Ed.: Peter Kónya, Vydaval’stvo Prešovskej univerzity, Prešov, 2016. 371–394.