Oktatott kurzusok

Alapképzés (BA)

A Habsburg Monarchia története II. (17. század) – előadás, BA képzés

Dr. Cziráki Zsuzsanna

Az előadás a Habsburg Monarchia történetét követi végig a tizenöt éves háborútól a spanyol örökösödési háborúig, az eseménytörténet áttekintése mellett családtörténeti, művelődéstörténeti, kormányzattörténeti és mentalitástörténeti aspektusok alapján. A kurzus előzménye az első félévben tartott, „A Habsburg Monarchia története a 16. században” című előadás.

Gazdaság, társadalom, vallás és politika a 16-17. századi Magyarországon – előadás, BA képzés

Prof. Dr. Tóth Sándor László

A kurzus bemutatja a 16-17. századi Magyarország gazdasági viszonyait, amelyet a robotra építő majorsági gazdálkodás és a 2. jobbágyság elterjedése, az ipar és a városfejlődés stagnálása jellemzett. A társadalom erősen differenciált volt, a nemesség (nagybirtokos/arisztokrata, középbirtokos és kisbirtokos, illetve kuriális, armalista) és a jobbágyság (telkes, zsellér) mellett átmeneti rétegek (libertinusok, végvári katonaság/vitézlő rend, hajdúk) is voltak. A kurzus bemutatja a reformációt és irányzatait, valamint az ellenreformációt/katolikus megújulást. Részletesen elemzi a három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság (királyi Magyarország) rendi struktúráját, működését. Kitér a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság kormányszékeire, bemutatja a Habsburg uralkodók elleni felkeléseket (Bocskai-felkelés, Wesselényi-féle mozgalom, kuruc- illetve Thököly-felkelés).

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 17. században – szeminárium, BA képzés

Szabados János

A kurzus folyamán a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság 17. századi kapcsolatán megyünk végig az 1606 és 1686 közötti időszakra helyezve a hangsúlyt. Végig vesszük a fontosabb igazgatási intézményeket (Udvari Kamara, Udvari Haditanács, Magyar Udvari Kancellária), a fontosabb királysági tisztségeket (pl. nádor) és a 17. században a Habsburg Monarchiához fűződő viszony főbb gócpontjait (pl. az 1606-os bécsi béke, az 1608-as országgyűlés), illetve az erdélyi fejedelmek fontosabb Magyar Királyság elleni megmozdulásait és azok, valamint a törökkel való békék és háborúk következményeit.

Magyar paleográfiai gyakorlatok (16-17. századi levéltári források) – szeminárium, BA képzés

Juhász Krisztina

A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kora újkor írott forrásainak ismeretébe és oly módon ismertesse meg a hallgatókat a magyar nyelvű, primer történeti forrásokkal, hogy azok eredetiben történő elolvasását, az ahhoz szükséges tárgyi tudást is elsajátítsák. A kurzus elméleti hátterét egyrészt a magyar paleográfia és az irattan segédtudományok alapjainak, jellemzőinek az áttekintése adja, másrészt a levéltári alapismeretek, harmadrészt a magyar forráskiadás történetének, vitatott kérdéseinek a bemutatása. A kurzus gyakorlati részét a magyar nyelvű, 16-17. századi források olvasása, betűhív átírása jelenti. Ennek során a hallgatók megismerik a korabeli írásmódot, a leggyakrabban használt rövidítéseket és azok feloldását. Emellett a hallgatók elsajátítják a tudományos szövegközlés alapjait (pl. fejléc, regeszta, jegyzetapparátus elkészítése) is.

Oszmán-magyar kapcsolatok a 15-16. században – szeminárium, BA képzés

Göncöl Csaba

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az Oszmán Birodalom kialakulásának, balkáni terjeszkedésének történetét, a Magyar Királyság kísérleteit az oszmánok feltartóztatására, valamint a királyság összeomlása utáni évtizedek eseményeit, oszmán-Habsburg kapcsolatait.

Oszmán Birodalom II. (17–18. sz.) – előadás, BA képzés, osztatlan tanárképzés

Dr. Tóth Hajnalka

Az Oszmán Birodalom története I. című kurzus folytatása, de attól függetlenül is elvégezhető. Az előadás elsősorban az oszmánok 17–18. századi történelmére koncentrál, de külön óra foglalkozik az iszlám világgal, az iszlámmal mint a birodalom államvallásával, és az oszmán identitás kérdésével is. A kurzus alapvető célkitűzése, hogy mind a 17–18. századi magyar, mind pedig az egyetemes történelemben elmélyülni kívánó hallgatókkal megismertesse a korszakban meghatározó szerepet betöltő állam történetét és jellegzetességeit.

Magyarország és a keresztes hadjáratok – szeminárium, BA képzés

Dr. Hunyadi Zsolt

A kurzus kísérletet tesz – a keresztes hadjáratok történetének áttekintésén és a vonatkozó források részletes elemzésén keresztül – Magyarország szerepének és részvételének rekonstruálására egészen a 16. század elejéig.

Ispotályos- és lovagrendek a középkori Magyarországon – előadás, BA képzés

Dr. Hunyadi Zsolt

A kurzus áttekinti a Magyar Királyság területén megtelepedett ispotályos- és lovagrendek nemzetközi és hazai történetét. Az egyes rendek felépítésének és működésének megismerése során számos interdiszciplináris ismeretet szerezhetnek a hallgatók.

Magyarország története az Árpád-házi királyok korában – BA képzés

Dr. Kordé Zoltán

Az előadás az államalapítás problematikájának, a magyar gazdaság és társadalom, valamint az etnikai viszonyok és a demográfia  legfontosabb kérdéseit vizsgálja az Árpád-kor időszakában

A Capeting Monarchia története (987-1328) – BA képzés

Dr. Kordé Zoltán

Az előadás a Capeting dinasztia uralkodásának a történetével foglalkozik (987-1328). Ez az időszak a középkori Franciaország kialakulásának és nagyhatalommá válásának a korszaka. A kurzus elsősorban politika- és eseménytörténeti szempontból közelíti meg a korszakot.

Mesterképzés (MA)

Kora újkori német paleográfiai gyakorlatok – szeminárium, MA képzés 

Dr. Cziráki Zsuzsanna

A kurzus célja a kora újkori gót írás megismerése. Rövid nyelvtörténeti áttekintést követően a hallgatók megismerkednek a nyomtatott és kézírásos gót betűkkel, majd olvasási gyakorlatok segítségével szereznek rutint 16–17. századi német kéziratok elolvasásában és átírásában. A kurzus gyakorlatorientált, a szövegek értelmezéséhez-feldolgozásához német nyelvi ismeretek szükségesek.

A Rákóczi-szabadságharc és emigráció – előadás, MA és osztatlan tanárképzés

Prof. Dr. Tóth Sándor László

A kurzus átfogó jelleggel tárgyalja a Rákóczi-szabadságharc kérdéskörét. Bemutatja a nemzetközi hátteret (spanyol örökösödési háború, északi háború), a szabadságharc közvetlen előzményeit jelentő mozgalmakat (hegyaljai felkelés, Rákóczi-összeesküvés). Elemzi a szabadságharc kirobbanásának okait, céljait korabeli forrásokra építve (brezáni pátens, Recrudescunt). Részletesen bemutatja a Rákóczi-szabadságharc katonai eseményeit, vázolja a szemben álló kuruc és császári seregek fő jellemzőit. Felvázolja a szatmári békéhez vezető utat és elemzi a béke (pacificatio) pontjait, rámutat jelentőségére. Vizsgálja a Rákóczi-szabadságharc külpolitikai kapcsolatait és diplomáciáját a különböző országokkal, uralkodókkal. Kitér Rákóczi Ferenc külpolitikájára, valláspolitikájára is, illetőleg elemzi a felkelés politikai szervezetét (konföderáció, országgyűléseit (szécsényi, ónodi, sárospataki). A kurzus a Rákóczi-emigráció (lengyel, francia, török) bemutatásával zárul.

Középkori dekrétumok, statútumok, szokásjogi normák – szeminárium, MA képzés

Dr. Hunyadi Zsolt

A kurzus hallgatói egy alapos jogtörténeti áttekintést követően szöveg szinten megismerik a középkori magyar társadalom jogi életének pilléreit: a dekrétumokat, statútumokat, privilégiumokat, illetve a szokásjogi normákat. Magyar és latin nyelvű források elemzésével rekonstruáljuk a középkori jogi intézményeket.

Az erőszak története a középkorban és a kora újkorban – szeminárium, MA képzés

Dr. Hunyadi Zsolt

A kurzus nyomon követi az erőszak középkori és kora újkori megnyilvánulási formáit és feltárja ezek társadalmi beágyazottságát, illetve motivációit. Az egyes tematikák istenítéletek „tüzes vas”-ától a tatárjárás borzalmain át, a hatalmaskodások természetét rekonstruálva a hadi tevékenységhez kapcsolódó erőszak értelmezéséhez segítenek hozzá.

Bevezetés a medievisztikába – BA képzés

Dr. Hunyadi Zsolt, Dr. Kordé Zoltán

A kurzus a medievisztika fogalmának tisztázása után a tudományág forrástípusait, vizsgálati módszereit, illetve eddig elért eredményeit tekinti át.

Osztatlan képzés

Erdélyről másként: progresszív narratívák a kora újkori Erdély kutatásában – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Dr. Cziráki Zsuzsanna

A szeminárium során az utóbbi évek megújuló módszertana alapján dolgozunk fel a kora újkori Erdély történetéhez kapcsolódó témákat. A félév folyamán erdélyi relevanciájú várostörténeti, művelődéstörténeti, emlékezetpolitikai, diplomáciatörténeti, életmódtörténeti, udvartörténeti stb. megközelítésekkel foglalkozunk, de a feldolgozott anyag köre a történettudomány újabb eredményeihez igazodva folyamatosan bővül.

Erdély a 17. században – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Dr. Cziráki Zsuzsanna

Az alapozó kurzus a 17. századi Erdély történetében segíti a tájékozódást, elsősorban a politikatörténet alapos elsajátításán keresztül.

A középkori magyar történelem alapjai – előadás, osztatlan tanárképzés

Prof. Dr. Tóth Sándor László, Dr. Kordé Zoltán

A kurzus átfogó alapismereteket ad a középkori magyarság történetéről a magyar őstörténettől az 1526. évi mohácsi csatáig. Tárgyalja a magyarság etnogenezise problémáit, a magyar törzsszövetség kialakulását, politikai szervezetét, Kárpát-medencei honfoglalását, kalandozásait és államalapítását. Részletesen foglalkozik a középkori Magyar Királyság gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaival, etnikumaival, külpolitikai kapcsolataival az Árpád-házi és vegyes házi uralkodók korában.

Török hadjáratok a 16-17. századi Magyarországon – szeminárium, osztatlan tanárképzés 

Prof. Dr. Tóth Sándor László

A kurzus tárgyalja az oszmán hadszervezetet és a különböző reguláris portai (janicsárok, portai szpáhik stb.), és tartományi (szpáhik) és irreguláris csapatokat. Bemutatja a magyar történetírásban kialakult elméleteket (hatósugár, szulejmáni ajánlat, szakaszos hódítás). Részletesen elemzi a fontosabb török hadjáratokat Mohácstól kezdve a szulejmáni korban, Buda török megszállását, az ún. klasszikus várháborúkat, (1543, 1551-52, 1566), a hosszú vagy 15 éves háborút (1593-1606), benne a mezőkeresztesi csatával, az 1663-1664-es háborút és az ún, visszaszerző háborút, a török kiűzését (1683–1699).

A Rákóczi-szabadságharc és emigráció – előadás, MA és osztatlan tanárképzés

Prof. Dr. Tóth Sándor László

A kurzus átfogó jelleggel tárgyalja a Rákóczi-szabadságharc kérdéskörét. Bemutatja a nemzetközi hátteret (spanyol örökösödési háború, északi háború), a szabadságharc közvetlen előzményeit jelentő mozgalmakat (hegyaljai felkelés, Rákóczi-összeesküvés). Elemzi a szabadságharc kirobbanásának okait, céljait korabeli forrásokra építve (brezáni pátens, Recrudescunt). Részletesen bemutatja a Rákóczi-szabadságharc katonai eseményeit, vázolja a szemben álló kuruc és császári seregek fő jellemzőit. Felvázolja a szatmári békéhez vezető utat és elemzi a béke (pacificatio) pontjait, rámutat jelentőségére. Vizsgálja a Rákóczi-szabadságharc külpolitikai kapcsolatait és diplomáciáját a különböző országokkal, uralkodókkal. Kitér Rákóczi Ferenc külpolitikájára, valláspolitikájára is, illetőleg elemzi a felkelés politikai szervezetét (konföderáció, országgyűléseit (szécsényi, ónodi, sárospataki). A kurzus a Rákóczi-emigráció (lengyel, francia, török) bemutatásával zárul.

A Rákóczi-szabadságharc fő kérdései – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Prof. Dr. Tóth Sándor László

A kurzus a források és a szakirodalom segítségével vizsgálja a felkelés fontosabb kérdéseit. Tárgyalja a felkelés előzményeit (hegyaljai felkelés. Rákóczi-összeesküvés), a szabadságharc kitörésének okait és körülményeit, valamint céljait források (brezáni pátens, naményi pátens, Recrudescunt kiáltvány). Részletesen tárgyalja a kurzus a Rákóczi-szabadságharc egyes szakaszainak (1703-1705, 1705-1707, 1708-1711) hadtörténeti eseményeit, egy-egy csatát állítva fókuszba. Felvázolja a kuruc hadszervezetet, hadsereget és vezetőit. Részletesen foglalkozik a szatmári béke megkötésének körülményeivel, tartalmával. Elemzi a kuruc politikai szervezetet, az egyes kuruc (ország)gyűlések eseményeit és határozatait.

A Magyar Királyság a 17. században – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Szabados János

A kurzus folyamán a 17. századi Magyar Királyság (1606–1711) történetének főbb pontjain megyünk végig kronologiusan, mint a fontosabb országgyűlések, az erdélyi fejedelmek Magyar Királyság elleni hadjáratai, a végvidék problematikája, a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc.

Fejezetek a 17. századi rendi felkelések történetéből – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Juhász Krisztina

A kurzus során a hallgatók megismerik a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom 16-17. századi fordulójának helyzetét, fő vonásait és jellemzőit. Források elemzésének bevonásával részletesen tárgyaljuk a Bocskai Istvánhoz, I. Rákóczi Györgyhöz és Wesselényi Miklóshoz kapcsolódó felkelések, valamint a második hajdú felkelés történetét és a szóban forgó mozgalmak vezetőinek pályafutását. Mindezek által a hallgatók betekintést kapnak a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 17. századi történetébe is.

Oszmán Birodalom II. (17–18. sz.) – előadás, BA képzés, osztatlan tanárképzés

Dr. Tóth Hajnalka

Az Oszmán Birodalom története I. című kurzus folytatása, de attól függetlenül is elvégezhető. Az előadás elsősorban az oszmánok 17–18. századi történelmére koncentrál, de külön óra foglalkozik az iszlám világgal, az iszlámmal mint a birodalom államvallásával, és az oszmán identitás kérdésével is. A kurzus alapvető célkitűzése, hogy mind a 17–18. századi magyar, mind pedig az egyetemes történelemben elmélyülni kívánó hallgatókkal megismertesse a korszakban meghatározó szerepet betöltő állam történetét és jellegzetességeit.

Kora újkori magyar történelem források tükrében – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Dr. Tóth Hajnalka

A kurzus során a hallgatók magyar nyelvű elbeszélő történeti források olvasása, értelmezése és elemzése révén mélyíthetik el a 16–17. századi magyar történelemről eddig elsajátított ismereteiket. A kurzus elején a hallgatóknak megfelelt minősítéssel (50%) teljesíteniük kell egy zárthelyi dolgozatot az 1526 és 1711 közötti magyar történelemből az előző félévi kora újkori magyar történeti előadás rövidített anyagából. A kurzus alapvető célkitűzése, hogy a hallgatókat megismertesse a korszakra vonatkozó alapvető elbeszélő forrásainkkal, amelyeket egyrészt referátum formájában dolgoznak fel, másrészt szükséges hétről hétre a kiadott forrásrészletek elolvasása, és azoknak órai értelmezésében való aktív részvétel. A kurzus tematikájához kapcsolódóan elolvasunk, átírunk és elemzünk egy magyar nyelvű, 16. vagy 17. századi levéltári forrást is, a hallgatók megismerik a korabeli írásmódot, nyelvezetet, rövidítéseket, feloldásokat stb.

Főúri családok a 16-17. századi Magyarországon – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Dr. Tóth Hajnalka

A kurzuson a hallgatók a legjelentősebb 16–17. századi magyar főnemesi családok (Esterházy, Rákóczi, Zrínyi, Nádasdy, Batthyány) történetének vizsgálata és feldolgozása révén mélyítik el a korszakról szerzett eddigi ismereteiket. A kurzus elején a hallgatóknak megfelelt minősítéssel (50%) teljesíteniük kell egy zárthelyi dolgozatot az 1526 és 1711 közötti magyar történelemből az előző félévi kora újkori magyar történeti előadás szelektált anyagából. A családtörténetek feldolgozása csoportmunkában történik, a munka eredményeit szemináriumi dolgozat és egy kapcsolódó, de eltérő témájú prezentáció formájában mutatják be. A bevezető, előkészítő órákon elolvasunk, átírunk és elemzünk egy magyar nyelvű, 16. vagy 17. századi levéltári forrást is, a hallgatók megismerik a korabeli írásmódot, nyelvezetet, rövidítéseket, feloldásokat stb.

Kora újkori magyar társadalomtörténet – szeminárium, osztatlan tanárképzés

Dr. Tóth Hajnalka

A kurzus tematikája a 16–17. századi magyar társadalomtörténet olyan aspektusaival foglalkozik, amelyek a szűkös keretek miatt csak érintőlegesen kerülhettek be a képzés korábbi szakaszának tananyagába, mint például a 16–17. századi emberek életét meghatározó események, ünnepek; gyermeknevelés, iskoláztatás; tanulmányutak; szórakozás lehetőségei; nemesi könyvtárak, könyvkultúra; étkezési szokások; lakóvárak, kastélyok; kertépítészet; végvári élet; városok, városi élet; az oszmán kor hagyatéka stb. A választott témák feldolgozása csoportmunkában történik, a munka eredményeit szemináriumi dolgozat és egy kapcsolódó, de eltérő témájú prezentáció formájában mutatják be. A bevezető órákon egyrészt a ki nem választott témákban olvasunk és értelmezünk tanulmányokat, másrészt a választott témákhoz bibliográfiát készítünk.

Doktori képzés (PhD)

Reading sources – szeminárium, PhD képzés

Dr. Tóth Hajnalka

Oszmán-török forrásolvasás.

Specialization in Hungarian History – szeminárium, PhD képzés

Dr. Tóth Hajnalka

A kurzus során a 17–18. századi Habsburg–magyar–oszmán kapcsolatrendszer politikatörténeti és diplomáciatörténeti aspektusait vizsgáljuk alapvető nemzetközi szakirodalom feldolgozásával, ezzel megteremtve az elméleti alapot és háttértudást a korszakból készülő PhD disszertációhoz.

Középkori jogi élet és államiság – előadás, PhD képzés

Dr. Hunyadi Zsolt

A kurzus, egy alapos római jogi és kánonkogi alapozást követően, áttekinti a középkori Magyar Királyság jogi életének különböző területeit, intézményeit, illetve azok működését.

Műhelyszeminárium – szeminárium

Dr. Kordé Zoltán

A szeminárium a doktoranduszok szempontjából legfontosabb forrásokat és szakirodalmat dolgozza fel, evvel segítve a PhD-dolgozatok elkészítését.