Medievisztika

Medievisztika Doktori Program

A történelemtudományi doktori képzés először elinduló programjaként 1994 óta működik a Medievisztikai PhD-program a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán. Alapítója és életre keltője a 20. század végi magyar középkorkutatás legsokoldalúbb, meghatározó jelentőségű tudósa, Kristó Gyula akadémikus volt. Életműve és öröksége több tekintetben is nagy hatást gyakorolt a középkor-tudományi doktori képzés alapvonalainak, képzési irányainak, tanított kutatási módszereinek kiformálódására, túl azon, hogy a képzésben kezdettől olyan történetkutatók jutottak elsősorban szerephez, akik közeli munkatársai, illetve tanítványai voltak az alapító tudósnak.

Ezen karakterisztikus jegyek közül említést érdemel a középkorkutatás diszciplináris komplexitása, a képzésben jelentkező tudományági sokszínűség, amely tekintetben a szűken vett történettudomány mellett egyaránt hangsúly esik a bizantinológiára, az orientalisztikára, a szlavisztikára, a nyelvtudományra, a régészetre, a művelődés- és egyháztörténetre, továbbá a történeti segédtudományokra, elsősorban is a diplomatikára. A képzés mögött álló jól képzett és magasan minősített, nagyszámú belső és külső munkatárs változatos kiindulású szakmai indíttatásával és orientációjával, gazdag kutatói tapasztalataival és eredményességével képes folyamatosan fenntartani a tematikai gazdagságot, illetve képviselni és megjeleníteni a kutatásokban alkalmazható megközelítési módszerek változatosságát.

Ennek köszönhetően a doktori program hátterében álló szakembergárda kompetenciája éppúgy kiterjed egy széles kronológiai spektrumra a kora középkortól a 15/16. század fordulójának időszakáig, mint ahogyan érintettségének és illetékességének földrajzilag is igen tág térben van érvénye Belső-Ázsiától a kelet-európai steppén át a Mediterráneum és Európa legtávolabbi szegleteiig. Mindezen sajátosságok mellett mégis a szegedi középkor-történeti kutatóműhelynek – s ez által a medievisztikai doktori képzésnek is – talán a legérvényesebb általános vonása a forrásközpontú kiindulás, nemkülönben pedig a kútfők kritikus kezelésén alapuló elemzések, értékelések és következtetések megfogalmazása, legyen szó akár szövegemlékekről, akár a középkor tárgyi vagy szellemi hagyatékáról.

A Medievisztikai Doktori Program – amely a középkortudomány területén évekig országosan is egyedül működött – őrzi nyitottságát más egyetemeken végzett fiatal kutatók beiskolázásában. Két évtizedes működése során valamennyi magyar történettudományi egyetemi képzőhelyről fogadott tehetségeket, a kibocsátott ifjú szakemberek pedig – esetenként visszatérve anyaintézményükhöz – ma már többen a társintézmények katedráján működnek sikerrel. A szegedi középkor-tudományi képzésben fokozatot szerzettek döntő többsége egyetemi és kutatóhelyi közegben áll helyt megszerzett tudásával. A Szegeden végzettek és fokozatot szerzettek önként vállalt és öntudattal vallott iskolaközösségében a szakmai közélet fontos éltető szövete tapintható ki.

A doktori program hangsúlyos törekvése a fiatal doktorandusz-kutatók pályakezdésének elősegítése és szakmai menedzselése. A rendelkezésre álló szerény erőforrások felhasználásával és pályázati ambícióik támogatásával figyelmet fordít külföldi tapasztalatszerző kutatóutak és konferencia-részvételek megvalósítására, publikációs alkalmak biztosítására, nagyobb kutatási projektekben való részvételi lehetőségek megteremtésére. A szakmai munka átláthatóságát szolgálja az öntevékeny szerveződéssel működtetett, heti rendszerességgel sorra kerülő nyilvános műhelyszemináriumi előadássorozat, amelynek doktorandusz-produktumai rendre publikációs formát öltenek a „Műhelyszemináriumi előadások” kiadványsorozatban.

A program a medievisztikai képzőhely tevékenységének és teljesítményeinek országos szakmai transzparenciája érdekében 1999 óta kétévente sorra kerülő PhD-konferenciákat szervez új és régi hallgatóinak részvételével. Az elhangzott előadások lektorált szövege „Középkortörténeti tanulmányok” címet viselő sorozatban lát napvilágot, amely jelenleg, 2014-ben a 8. köteténél jár.